1.0ZivArthttps://zivart.cafeblog.huZivArthttps://zivart.cafeblog.hu/author/zivart/Szabadulni...<p>Karantén, Home Office, Home Scool, tök mindegy hogy hívják, a lényege : BEZÁRTSÁG</p>
<p>Lehet marha nagy teraszod, vagy udvarod, egy idő után "kinövöd".</p>
<p>Vágysz a szabadságra, a szabadba...</p>
<p>Ezzel én is, mi is így voltunk, alig vártam hogy leteljen a karantén ideje és kimehessünk.</p>
<p>A sors iróniája, hogy 1 azaz egy napunk maradt mindezt kiélvezni, jött a kijárási korlátozás...</p>
<p>Kövezzetek meg, én összeszedtem a "kiccsaládot" és elmentünk bicajozni. </p>
<p>Nem sokat és nem messze, de kikívánkoztam a szabadba, a természetbe, a kedvenc sportunkkal még mielőtt a párom visszaül a kaminyonába és újra a nyakába veszi Európát...</p>
<p>Uticél a ságvári erdő lett, utána pedig a Balaton part, a móló....</p>
<p>A lényeg nem is ez...ki kiváncsi arra hogy telnek a napjaink nemigaz?!</p>
<p>Nyílván mindenkinek ugyanolyan szétszórt, kapkodós, tele millió problémával.</p>
<p>Viszont észrevettem valamit.</p>
<p>Valamit, amit eddig még nem, pedig régen is látnom kellett volna.</p>
<p>Nem azért nem láttam mert figyelmetlen voltam, hanem mert nem létezett. Vagy legalábbis nem ebben a formában.</p>
<p>Láttunk bogaraktat. Kis földbe vájt lyukakban élnek. Valahányszor a közelébe léptem, beszaladt az otthonába :) A páncéljuk fekete, a napfényben zöldesen csillogó. Csodaszép. Pillangókat, akik szinte követtek minket, vörös szárnyúakat, szépséges mintázattal. És éreztük a tavaszi bokrok és fák virágainak illatát. A Sió parton tekerve megcsapott egy illat. A víz illata. Talán jelentéktelen illat, egyben fantasztikus. A fűzfák árnyékában megálltam egy pillanatra hogy magamba szívjam ezt az illatot.</p>
<p>Hiányzott. Csak akkor és ott jöttem rá hogy mennyire.</p>
<p>Máskor, a rohanó világban, a jól megszokott hétköznapokban eltörpülő és jelentéktelenné váló dolgok hirtelen felerősödtek. A fák rügyei, az apró rovarok, a levegő érintése a bőrödön, a víz illata, mind-mind egy apró csodává vált.</p>
<p> </p>
<p>A vasúti átjáró töltésénél a Sió parton két fűben heverő bicaj, és egy fiatal pár a fűben ülve.</p>
<p>Beszélgettek.</p>
<p>Egyikük kezében sem volt telefon, fülhallgató, csak simán BESZÉLGETTEK!</p>
<p>A mólón rajtunk kívül szinte senki, a kanyarban egy pár akik a kisfiukkal hattyút etettek.</p>
<p>Játszottak.</p>
<p>Telefon és tablet nélkül. Csak JÁTSZOTTAK!</p>
<p> </p>
<p>Csak leültem a padra és néztem ahogy a szél hullámokat formáz a Balaton vizéből, és hallgattam a víz hangját ahogy a hullámok a köveknek csapódnak. </p>
<p>Olyan megnyugtató érzés volt mindez, teljesen elfeledtette a hétköznapok súlyos és nyomasztó problémáit, hogy szinte fájdalmas volt felállni, felülni a bringára és megválni a látványtól és az érzéstől.</p>
<p> </p>
<p>A világ most VALÓBAN lelassulni látszik. Kényszerből ugyan, de most egy kicsit megpihen.</p>
<p>Látom az embereket, hogy elkezdenek törődni egymással.</p>
<p>A családokat, hogy újra családokká válnak.</p>
<p>A párokat, akikújra egymásra találnak.</p>
<p>Észrevesszük az apró csodákat.</p>
<p>Átértékeljük és megbecsüljük az IDŐT amit együtt tölthetünk.</p>
<p>Az igazán fontos és értékes dolgokra koncentrálunk.</p>
<p>Megtanulunk újra "emberekké" válni...</p>
<p> </p>
<p>Bennem ez az egész valahogy úgy fogalmazódott meg, hogy ez a tragikus helyzet egyben egy új esély is. Az emberiség kezdte elveszíteni Önmagát. Gyűlölködés, viszály, harag kezdett eluralkodni, egy önző, és - bármilyen szörnyű kimondani- gonosz világ volt születőben. </p>
<p>Egy virtuális világban éltük meg minden örömünket és bánatunkat az összes bosszúságunkat, életünk szinte minden mozzanatát, egy hatalmas káoszban.</p>
<p>És én azt gondolom még épp időben kaptunk egy lökést, egy figyelmeztetést hogy LASSÍTS!</p>
<p>Hogy be KELL húzni a féket, megállni, körülnézni és észrevenni a VALÓSÁGOT! A valódi világot és valódi embereket, a valódi kapcsolatokat és mindazokat a valódi értékeket, amik elveszni látszottak...</p>
<p> <img class="alignnone size-medium wp-image-115" src="https://zivart.cafeblog.hu/files/2020/03/91202060_146053600140317_7109644044367560704_n-297x300.jpg" alt="" width="297" height="300" /> <img class="alignnone size-medium wp-image-116" src="https://zivart.cafeblog.hu/files/2020/03/91549187_593137631545335_3681110813206118400_n-300x300.jpg" alt="" width="300" height="300" /></p>
<p> </p>
<p> </p>rich