ZivArt

#maradjszepenotthon (belső) napló

Házi karantén, kényszer szabi, otthoni vakáció… 

 

Igen… Mi ebben vagyunk. 

Szombat délután 4 óra körül a párom hazáért, a kapu becsukódott mögöttünk 2 hétre és felkerült rá a piros matrica igen. 

Azért írok erről mert tudom hogy sokan féltek tőle, nem tudjátok mire számíthattok…

Fontosnak tartom hogy beszámoljak Nektek, hogy lássátok a jó és rossz oldalát egyaránt, így ha véletlenül – bár remélem nem kerül rá sor – Ti is ebbe a helyzetbe kerülök, ki tudjátok hozni belőle a maximumot 😊

A hétvége tök jól telt, mint egy átlag hétvége. Annyi hogy nem voltunk bevásárolni. 

Hétfőn grilleztünk egyet, hosszúhétvége… 😁

Amit már régóta tervezünk, hogy önellátásra berendezkedünk, mikor lenne aktuálisabb ha nem most 🙂

A kis kert alakul 😊 

Egyrészt leköti az időmet, másrészt kikapcsol, nem pörgetem facebookot, nem nézem a mindenféle vagy igaz vagy nem posztokat. 

A rendőrök minden nap jönnek, persze ellenőriznek hogy itthon vagyunk e, de megkérdezik jól vagyunk e illetve nincs e szükségünk valamire.

Kicsit még beszélgetni is szoktak 🙂 közvetlenek, jófejek 🙂 

(gondoltam rá majd egy szelfit azért csak lövök velük csak még nem érett meg rá a “kapcsolatunk” uh kis türelmet kérek :D) 

Mivel suli sincs, illetve mondjuk táv oktatásnak, a gyerekekkel tanulunk délelőtt és délután is kicsit…

Elég nehéz összevadászni őket 🤣🤣

Most van időnk olvasni, társasozni, beszélgetni… Amire eddigi sajnos nem nagyon jutott. Ez jó. 

Hát így telik nagy vonalakban fizikailag… 

Lelkileg :

Baromira féltem attól, hogy majd a szomszédok kicsit “leprásként” kezelnek majd minket.

Ne aggódjatok, nem. 

Az első 2 nap csoda számba mentünk valóban, megálltak a kapu előtt elolvasták a matricát, volt autó amelyik jó katasztrófatúristához méltó módon lassított a ház előtt jöttében és menetében is 🤣🤣 integettem neki gondolom arra várt 😶😶

De tudjátok minden csoda 3 napig tart. 🧐

Ma először (másfél éve lakunk itt) beszélgettem a szembeszomszédommal 😀 kiderült hogy egy marha jófej hölgy 😅

Senki nem áll emiatt hozzánk negatívan, sőt egyre több ember ajánlja fel a segítségét olyanok is akikkel amúgy nem tartottuk a kapcsolatot eddig.

Ez jó érzés, jól esik, köszönöm! 💙

Ámde azért a tudatalatti is dolgozik… 🙁

Aki ismer tudja hogy nem vagyok egy otthonülő típus. Egy hosszúhétvége amikor nem megyünk sehova, mert nem AKARUNK tök jó… De mikor tudod hogy akkor sem mehetsz ki a kapun ha akarsz, az nagyon rossz. 

Egy példa hogy értsd : dohányzol. Abban a pillanatban ahogy kimondod hogy nem lesz elég a cigid holnapra, és zárva a dohánybolt… Kitör rajtad egyfajta hülye pánik amit baromi nehéz kontrollálni.

😱😱😱

Szóval itt most lehetne egy kegyes hazugság, valami baromi biztató, de nem lesz,mert nem könnyű. Lelkileg nem. Úgyhogy aki Facebookon posztolgatja a két hétig maradj a seggeden mi ebben olyan nehéz típusú posztokat, üzenem neki, próbáld ki. 

Igyekszem jókedvű lenni és a családomban is tartani a jókedvet. De azért – bármilyen hihetetlen – én is félek. Aggódok. A családomért, az ismerőseimért, mindenkiért. 🙁

Ezen sokat agyalok, de megfogadtam hogy nem teszem, mert csak beforgatom magam,és az senkinek nem jó. 

 

Számolom vissza a napokat, és ha minden jól megy, bő egy hét múlva a Balatonparton etetem a hattyúkat! 😊❤😍

Vigyázzatok egymásra, vigyázzatok magatokra, és hagyjátok szárnyalni a fantáziátokat (csakis pozitív irányba bármilyen nehéz most!)!! 

 

 

 

Kommentek

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!